(Lockout)

Avagy Luc Besson ismét melléfogott. Mielőtt belekezdenék a Lockout című film bemutatásába, röviden ismertetnék egy másik filmet. 1981-ben jelent meg a maga idejében nagyon jó filmeket rendező (nem véletlen, hogy azóta párat megpróbáltak újra feldolgozni) John Carpenter által írt és rendezett Menekülés New Yorkból című film, melyben Kurt Russel egy frissen elítéltet (Snake) alakít, akinek feladata a jövőben börtönszigetté váló – és ily módon a társadalomtól az elítélteket elszigetelő – New Yorkból kiszabadítani a repülőgép baleset során ott rekedt és a rabok által túszul ejtett elnököt. Snake vagány karaktere leginkább a rendszeres tiltott dohányzással és az őt irányítani próbáló katonáknak visszabeszélésével vált ismertté.

De nem csak ez a probléma a Lockout-tal. Luc Besson (jó, ez esetben nem csak ő a felelős, a rendezést mások vállalták) nagyjából a Taxi 2 óta egyre lejjebb csúszik a szememben mint író/rendező. Egy olyan embertől, akinek pályája kezdetén alkotott filmjei mára szinte egytől-egyik kultfilmnek számítanak (Metro, A nagy kékség, Leon, a profi, Az ötödik elem, stb.) eleve nagy csalódás volt látni a későbbi évek során kiadott olyan hulladékokat, mint a Taxik további részei, és amerikai változata, A szállító, Arthur és a villangók, és még sorolhatnám, melyeknek szinte egyetlen célja a logika nélküli pörgés. Ezért is reménykedtem, hogy Az ötödik elem szintje felé fog visszafordulni az azóta általa elhanyagolt sci-fi területen, de sajnos e reményem meddőnek bizonyult. A Lockout az alaptörténetén túl tele van értelmetlen és helyzethez nem illő poénokkal, logikai buktatókkal (komolyan le fog térni a pályájáról egy automatizált űrbázis, ha lelövik azt az embert, aki figyeli a monitorokat?) és ugyanúgy mesterségesen generált akciókkal. A főszereplő rommá használt klisékkel dobálózik, az elnök lánya annyi aktivitást fejt ki, mint egy próbababa, a gonosz bűnözők pedig olyanok, mint egy játszótéren bújócskázó halom kölyök. Gond nélkül elfogadják egyiküket vezérüknek (azért ötszáz vérszomjas elítélt között csak van még egy, aki vezető akarna lenni), annak fogyatékos ismerősét pedig véletlenül sem kötik oda egy székhez, hogy ne okozhasson károkat. És a döntő bizonyíték Snow bűnösségét illetően, hát… egy hatvan évvel később játszódó filmnek nem ezen kellene alapulnia.

Mindent összevetve az eddig egyetlen rövidfilmet összehozó James Mather és Stephen St. Leger rendezőpáros legújabb filmje, a Lockout semmi újdonsággal nem szolgál, ellenben annál nagyobb csalódással, mivel a néző kissé feljebb emeli a lécet egy Luc Besson neve láttán a plakáton. Nálunk valószínűleg csak DVD-n fog kijönni, aminél külön említést érdemel a gyakorlatilag a film szintjét is tükröző borító, amit látszólag egy alapfokú Photoshop tudással rendelkező általános iskolás fércelt össze.